Vissza

Asztma gyermekeknél

Frissítve: 2018 december

Gyakori légúti fertőzések, éjszakai köhögési rohamok, nehézlégzés mozgás vagy szabadtéri játék közben – ha gyermekünk nem érzi jól magát, akkor természetes, hogy szülőként mindent megteszünk állapotának javulásáért. A légúti asztma diagnózisa sok kérdést és megoldandó problémát felvet. Valószínűleg Ön is a legmegfelelőbb megoldást keresi gyermeke állapotának javításához.

A legúti asztma a leggyakoribb, gyermekek körében előforduló krónikus betegség – körülbelül minden tizedik gyermek érintett. Gyermekkorban a teljes felépülés prognózisa kifejezetten jó. Legkésőbb pubertás korra az érintett gyermekek több mint fele tünetmentessé válik.

A korai diagnózis, a megfelelő kezelés, illetve a gyermek és a szülő tünetek kezelésére való képzése lehetővé teszi a betegség kordában tartását, bíztosítva a gond nélküli gyermekkort.

A gyermekkori asztma okai

Az allergiás és nem allergiás asztma közötti különbség a kiváltó okokban keresendő, a gyermekkori asztma gyakran kapcsolódik különböző allergiákhoz.

Allergiás asztma esetén a tüneteket a gyermek allergiás reakcióihoz kötődő anyagok váltják ki, mint például az állati szőr vagy pollen.

A nem allergiás asztma környezeti hatásokra vezethető vissza, mint például légúti fertőzések, és különböző irritációt okozó beltéri vagy kültéri szennyezőanyagok vagy erős illatok.

Emellett a gyermekkori asztma kialakulásában szerepet játszhat egy genetikai összetevő is, például a örökölt allergiás vagy légúti megbetegedésekre való hajlam.

A gyermekkori asztma tünetei

A gyermekkori asztma tipikus tünetei közé tartozik a gyakori, időszakos köhögés, a sípoló vagy ziháló hangot adó levegővétel, a rövid légzési ciklus, a tüdőpangás vagy szorító mellkasi érzés, és a mellkasi fájdalom. A tünetek különböző időszakokban és különböző súlyossággal fordulhatnak elő.

Légzéshangok gyermekkori asztma esetén

Az asztma tipikus jele csecsemők és kisgyermekek esetén a sípoló (ziháló) hangot adó levegővétel. Ettől eltekintve a gyermek egészségesnek tűnik. A sípoló hang erősödik fizikai igénybevétel vagy sport, és intenzív nevetés vagy sírás közben is.

Köhögés, mint a gyermekkori asztma egyik tünete

Egy másik gyakori tünet a száraz köhögés, amely esténként felerősödve jelentkezik. A légzési hangokhoz hasonlóan a köhögés is intenzívebb testmozgás, nevetés és sírás közben.

Nehézlégzés

Egy akut asztmás roham nehézlégzéshez vezethet. Újszülöttek és csecsemők esetén a nehézlégzést a gyermek orrcimpájának légzés közbeni erőteljes remegése jelzi. Erős izomösszehúzódások is jelentkeznek a bordaív alatt, a bordák között vagy a kulcscsontnál. Ezen túlmenően a körmök és az ajkak kékes színűvé válnak.

Idősebb gyermekek általában észlelik a jelentkező nehézlégzést. Ezt követően abbahagyják a játékot, leülnek, és kezükkel támaszkodva igyekeznek könnyebben lélegezni.

További tünetek

Az asztma atipikus tünetekkel is párosulhat, például gyakori megfázással, hasi fájdalommal, étvágytalansággal, a szomjúságérzés csökkenésével és általános fáradtsággal.

A gyermekkori asztma diagnosztizálása

Pontos diagnózis a tüdő vizsgálatával állítható fel. A tüdő működésének, illetve légzésfunkcióinak vizsgálatára szolgáló módszerek közül nem mindegyik alkalmazható gyermekek esetén. Csecsemők vizsgálata csak speciális klinikákban lehetséges. Négy éves kortól alkalmazható légzésfunkciók vizsgálatára a spirometria, mely során azt mérik, hogy mekkora az a levegőmennyiség, amelyet a gyermek be- és ki tud lélegezni.

Ha szükség van allergia vizsgálatra, végrehajtható vérteszt és/vagy bőrteszt formájában.

Az asztma kezelése

Mivel krónikus betegségnek minősül a gyermekkori asztma, ezért az elsődleges terápia részeként a tünetek kezelésére kerül a hangsúly, biztosítva a gyermek zavartalan fejlődését és életvitelét.

A kezelés különböző eljárásokból áll. A gyógyszeres terápia mellett gyermekének óvakodnia kell (az ismert) kiváltó tényezőktől.

Hyposzenzitizáció, vagy más néven allergén immunterápia is végezhető a betegség kiváltó tényezőire való érzékenység csökkentésére. Ennek során a gyermeket többek között nagyobb mennyiségű allergén hatásának teszik ki, így próbálva módosítani az immunrendszer válaszát. A hyposzenzitizáció akkor lehet hatásos, ha sikerült a kiváltó tényezőket azonosítani, és ezek számossága nem túl nagy.

Kiegészítésként javasolt a gyermek számára a testmozgás és a sport. A test fizikai igénybevétele esetén a hörgők kitágulnak, az oxigénellátottság javul, a légzőszerv izmai erősödnek. Konzultáljon a kezelőorvossal, hogy gyermeke számára milyen típusú testmozgás az ideális.

Bizonyos esetekben a klímaváltozás, vagy csökkent allergénszinttel rendelkező környezetben való tartózkodás is segíthet.

Különösen javasolt a különböző szülői és egyéb felkészítő és tájékoztató tréningeken való részvétel, akár gyermekével együtt. Felkészítő tréningek kifejezetten gyermekek számára is elérhetőek, melyeken játékos módon tanulják meg az állapotukkal kapcsolatos tudnivalókat, a megfelelő óvintézkedéseket és teendőket, valamint a gyógyszerek hatásmechanizmusait. Ez jelentősen növeli a gyermek magabiztosságát, és fejleszti a képességét, hogy könnyebben küzdje le a tüneteket és az esetleges kellemetlenségeket. Megtanulják, hogy sok gyermeket érintenek az asztma okozta problémák, valamint hogy nincs miért szégyenkezniük és rosszul érezniük magukat akkor sem, ha barátaik vagy osztálytársaik előtt kell használniuk gyógyszereiket.

Az asztma gyógyszeres kezelése

A gyermekkori asztma gyógyszeres kezelési megközelítései alapvetően két csoportra oszthatóak. A hosszú távú gyógyszerek megelőző hatásúak, és gyakran nevezik ezeket „fenntartó” (kontroller) gyógyszereknek is. A glükokortikoidok például ebbe a csoportba sorolhatóak. Megakadályozzák a hörgők begyulladását, és általában inhalációval juttatják be, hogy a megfelelő dózis azonnal elérje a kívánt légzőszervi traktust.

Akut asztmás roham esetén nyugtató gyógyszerek is használhatóak. Ezeket gyakran „rohamoldó” szereknek is nevezik. A céljuk, hogy a lehető leghamarabb kitágítsák a hörgőket, és visszaállítsák a levegő normális áramlását a légzőszervekben.

A gyermekkori asztma megelőzése

A tünetek megelőzésének legfontosabb módja az asztmás rohamot kiváltó tényezők elkerülése. A megelőzés csak akkor lehetséges, ha az allergén és/vagy irritációt okozó anyagok azonosításra kerülnek. Megemlítendő, hogy a hosszú távú kezelésre alkalmazott gyógyszereknek gyulladáscsökkentő és megelőző hatásuk is van.


Hivatkozások:

GFMK GmbH & Co. KG. Gyermekkori asztma (Asthma bei Kindern). Elérhető: http://www.kinder-asthma.com

German Society for Pulmonology and Respiratory Medicine. Mi az asztma? (Was ist Asthma?) Elérhető: http://www.lungenaerzte-im-netz.de/krankheiten/asthma-bronchiale/was-ist-asthma/

German Society for Pulmonology and Respiratory Medicine. Mennyire gyakori a gyermekkori asztma? (Wie häufig ist Asthma bei Kindern?) Elérhető: http://www.lungenaerzte-im-netz.de/krankheiten/asthma-bei-kindern/wie-haeufig-ist-asthma-bei-kindern/

Helmholtz Zentrum München (2018). Mennyire gyakori az asztma? (Wie häufig ist Asthma?) Elérhető: http://www.lungeninformationsdienst.de/krankheiten/asthma/verbreitung/index.html

Helmholtz Zentrum München (2018). Hogyan kezelhető az asztma? (Wie wird Asthma behandelt?) Elérhető: http://www.lungeninformationsdienst.de/krankheiten/asthma/therapien/index.html